A l�tnokok szab�ly szerint er�s intu�ci�val rendelkeznek, amivel k�pesek el�re l�tni a j�v� esem�nyeit. Az �let�nk egyes id�szakaiban, az intu�ci�nk igen gyenge, szinte nem is l�tezik, m�g n�ha igen er�s �s intenz�v, de ugyanakkor sohasem annyira fejlett mint a l�tnokokn�l. Mindegyik�nk legal�bb egyszer megk�v�nta m�r, hogy t�bbet kider�tsen a j�v�j�r�l, a sz�ks�g�nk pedig a fel�, hogy megkapjuk ezeket a v�laszokat, a civiliz�ci� l�trej�tte �ta jelen van. Azonban, ritk�k azok akiknek  meg is van ez a k�pess�g�k. A n�hai l�tnokok a s�m�n vagy a pr�f�ta nevet viselt�k, m�g napjainkban, a modern id�kh�z igaz�tva, a nevek kereskedelmibb� v�ltak.

A l�tnokok el�rulj�k a j�v�j�t,  a k�pess�geik pedig m�r �vsz�zadok �ta v�ltozatlanok. A l�tnoknak lehet�s�g�k van a m�lt �s a j�v� esem�nyeinek a k�zvetlen �szlel�sre. �ltal�nos�tva, k�tf�le l�tnoki k�pess�get k�l�nb�ztet�nk meg: az akt�v �s a passz�v l�tnoki k�pess�get. Az akt�v eset�ben, a l�tnok �nmaga hatol be a fels�bb dimenzi�kba, ahol k�l�nb�z� inform�ci�khoz jut. A passz�v l�tnoki k�pess�g, az inform�ci�k fogad�s�ra sz�k�l, annak l�nynek a seg�ts�g�vel aki ezekben a dimenzi�kban �l. Ily m�don a passz�v l�tnok, val�j�ban, csak egy m�diumot jelk�pez, aki tov�bb�tja az inform�ci�kat az egyik vil�gb�l a m�sikba.

Minden l�tnoknak  a sz�let�si k�rty�j�n kifejezett lesz az Ur�nusz �s a Neptunusz, mert ez a k�t bolyg� mutat r� a l�tnoki k�pess�gre �s a fels�bb vil�gokba val� bel�p�s k�pess�g�re. Rendk�v�l gyakori eset az, hogy ez a k�t bolyg� a tizenkettedik h�zban helyezkedik el, ami az okkultizmust �s a misztik�t szimboliz�lja. E mellett, az Ur�nusz az akt�v l�tnoki k�pess�gre mutat, m�g a Neptunusz leggyakrabban a passz�v l�tnoki k�pess�get szimboliz�lja, ami az adott szellemi jelens�gek �s l�nyek kapcsolat�n alapszik. 

Mindegyik ezot�ri�hoz f�z�d� trad�ci�, a l�tnoki k�pess�get az energetikai k�zpontokkal hozza kapcsolatba, ami a szemek k�z�tt, az �n. „harmadik szemn�l” tal�lhat�. A l�tnok ennek az aktiv�l�s�t, intenz�v meditat�v gyakorlatokkal �s a mindennapi szigor� szab�lyok betart�s�val tudja el�rni. De ebb�l mindenk�pp ki kell venni azokat akikn�l a „harmadik szem” m�r aktiv�lva van �s akiknek ezekre a gyakorlatokra nincs sz�ks�g�k. A „harmadik szem” vagy az �n. ajna csakra, �sszek�ttet�sben �ll a tobozmiriggyel, aminek a c�lja m�g a mai napig sem teljesen vil�gos. �gy tartj�k, hogy ez a csakra az emberis�g m�ltj�ban teljes m�rt�kben akt�v volt, valamint hogy ebben az id�ben, az Istenek a f�ld�n tart�zkodtak az emberekkel egy�tt, de az �let nagyobb anyagiass�g�val, ez a mirigy elgyeng�lt  �s szinte jelent�ktelen szerepet kapott.

A val�di l�tnokok az �zeneteikben, mindig �szt�nzik az �letfelfog�s v�ltoztat�s�t �s kifejezik a pozit�v �letfelfog�s �rt�k�t. Ezen k�v�l, felh�vja a figyelmet mindarra amit az �let m�g a sz�munkra tartogat, de egy id�ben tan�csot is ad arra, hogyan ford�tsuk egyes szitu�ci�kat a saj�t javunkra. M�sk�ppen, a mai kereskedelmis�g a l�tnokok k�r�ben, hozz�seg�tett ahhoz, hogy maga a l�t� vesz�tsen a megtisztel�s�b�l �s a megbecs�l�s�b�l, amit valaha birtokolt, de a c�ljai nem v�ltoztak – a l�tnok az�rt l�tezik, hogy felh�vja a figyelm�nket, hogy tan�csot adjon �s seg�tsen az �let neh�z szitu�ci�iban.

Tudjon meg t�bbet a pr�f�t�k �let�r�l, k�z�tt�k pedig a vil�g legismertebb l�tnok�nak, Nosztred�musznak az �let�r�l.