A csakr�k az energia k�zpontjai amik az energia �raml�s�t v�gzik a test�nkben, a n�v�s�nk alkalm�val, a csakr�k is fejl�dnek, �gy �br�zolj�k a tudatunk k�l�nb�z� r�szeit. Az �kori K�na, a tibeti buddhizmus, a hinduizmus �s a j�ga szellemi trad�ci�j�n alapulnak, m�g a nyugati vil�gban el�sz�r a XIX. sz�zad v�g�n egy teol�giai mozgalom �ltal eml�tett�k �ket.

A csakr�k a sz�nekkel egy�tt �ll�tj�k fel az egyens�lyt a test�nkben. T�bb csakra l�tezik, leggyakrabban pedig a h�t f� csakr�r�l besz�l�nk, amik �sszek�tett�sben vannak az idegrendszer k�zpontjaival a gerincen �s a test valamint a l�lek eg�szs�g�re hatnak.

Mindegyik a h�t csakra k�z�l, egy-egy fontos szervet l�t el, �gy �sszek�tett�sben �ll a k�l�nb�z� szervekkel, mirigyekkel, idegekkel, de egy-egy sz�nnel is. A korona csakra, fej tet�t�l terjeszkedik, a gy�k�r csakra lentr�l a gerinc gy�ker�ig. A t�bbi �t pedig a test els� �s h�ts� fel�n helyezkednek el. Mindegyiknek megvan a maga szerepe a j� eg�szs�ghez �s a test k�l�nb�z� r�szeit l�tja el.

 A csakr�k �r�t�se a sz�n veszt�s�vel van okozva, ekkor az emberi test rosszul �rzi mag�t. A csakra ter�pia alkalm�val, a terapeut�k sok sz�n �rnyalatot haszn�lnak ahhoz, hogy az eg�sz testben fel�ll�ts�k az egyens�lyt – a test, az elme �s a l�lek egyens�ly�t.

Szint�n azon is dolgoznak, hogy �jra feler�s�ts�k a t�bbit, az�rt hogy tudat�ban ennek a bels� tud�snak, a meg�rz�seknek �s a k�pess�gnek hogy seg�tsenek maguknak annak az energi�nak a seg�ts�g�vel, amit a sz�nek birtokolnak.

A sz�n ter�pia a f�ny ir�ny�t�s�val val�sul meg, az energia k�zpontok fel�, azaz a csakr�k fel�, az egyens�ly l�tes�t�s�nek �rdek�ben. A b�r�nk felismeri a sz�nt, elnyeli azt, �s az egyed�l�ll� biok�mikus receptorokon kereszt�l viszi �t a stimul�ci�t a testen.

Minden csakr�nak meg van a maga funkci�ja �s sz�ne:

1. Gy�k�r csakra vagy az alapcsakra – A gerinc gy�ker�ben tal�lhat�, az energia k�zpontjaira vonatkozik �s mindarra ami meg�rz�sekre vonatkozik. A szimb�luma a bika, a sz�ne a v�r�s.
2. Szakr�lis csakra – A Hold csakr�ja, a sz�ne a narancss�rga; a v�zhez kapcsol�dik �s a szimb�luma a halak. A szenved�lyt, a fizikai �lvezetet �s az �rz�keket �br�zolja
3.  Napfonat csakra – A k�ld�kben tal�lhat�, napcsakr�nak is nevezik. S�rga sz�n�, a t�zh�z  kapcsol�dik �s a kos a szimb�luma. A v�gyakon �s a f�ggetlens�gen uralkodik.
4. Sz�v csakra  - a mellkas k�zep�n helyezkedik el, ahol az emberi l�lek is, a szimb�luma a galamb. A sz�lcsakr�nak is nevezik, a leveg� eleme, a sz�ne a z�ld. Fel�gyeli az agyat �s az �rz�seket.
5. Torokcsakra – a hang elem�nek felel meg, a sz�ne a k�k �s az elef�nt szimb�lum�nak felel meg. Az �tletekhez �s az ide�lokhoz kapcsol�dik, valamint a kommunik�ci�hoz; jelk�pezi a kapcsolatot a gondolatok �s az �rzelmek k�z�tt.
6. Homlokcsakra – Harmadik szemnek is nevezz�k. Ez a szabads�g csakr�ja, a f�ny elem�hez tartozik, indig� sz�n�, a szimb�luma a kobra. Hat�ssal van a harm�ni�ra, a meg�rz�sekre �s a term�szetfeletti er�kre.
7. Koronacsakra – ez a v�gtelens�g csakr�ja, aminek a f� szimb�luma a gondolat. A k�gy� �br�zolja, a lila sz�n felel meg neki. Ennek k�sz�nhet�en kapcsol�dnak �ssze a fels�bb tudat �s az isteni energia forr�sa.

Ha nem �ll m�dj�ban a csakra �r�t�s�nek ter�pi�j�t haszn�lni, maga is seg�ts�g�re lehet a szervezet�nek, mert ak�rhol tart�zkodunk sz�nekkel vagyunk k�r�lv�ve. Egyesek k�z�l�k jobban kifejezettek mint a t�bbi, �gy azok h�vj�k fel a figyelm�nket, amikre a test�nk is reag�l, mert pontosan erre a sz�nre van sz�ks�ge hogy “besz�vja”. Ez�rt hallgasson a szervezet�re, �s vegye fel azt a sz�nt a mit a teste megk�v�n, ak�r t�rgyr�l, ak�r vir�gr�l vagy �lt�z�kr�l, vagy ak�r b�torr�l van sz�. Ily m�don, meggy�gy�tja majd a csakr�it �s lehet�v� teszi az egyens�ly fel�ll�t�s�t a szervezet�nkben.

A csakr�kra, hat�ssal vannak m�g a krist�lyok is , amiknek k�l�nb�z� j�t�kony hat�sa van a szervezet�nkre. Tudjon meg t�bbet a csakr�kr�l �s a krist�lyter�pi�r�l .